Ármányok ideje…
2019 októberében az Egyesült Államokban, a Johns Hopkins Egészségügyi Központban, a Világ-gazdasági Fórum és a Bill és Melinda Gates Alapítvány együttesen találkozót rendezett azzal a céllal, hogy „lejátsszon, szimuláljon” egy történetet egy, a jövőben bekövetkező világjárványról.
Különösen érdekes – így visszatekintésben – hogy a „játék” eseménysora szinte a legkisebb részletig megegyezett azzal, ami aztán a világban bekövetkezett: 2020 januárjában Vuhanban „felfedezték” a koronavírust. Úgyis mondhatnánk, hogy ez a New York-i találkozó egy teljes főpróbája volt egy „megjósolt” és – láss csodát – később valóban bekövetkezett eseménynek.
Az Economist nevű gazdasági és politikai hetilap1 – vezető szócsöve a globalista elitnek és céljainak – március 7-i számának címlapján úgy ábrázolják a Földet, mint egy óriási koronavírust, föléje pedig hatalmas betűkkel a következő mondatot helyezték: „A megfelelő gyógyszer a világgazdaság számára”. Elképesztően, hihetetlen módon cinikus leírása ez az új vírus funkciójának, mely azt sugallja, hogy a tömegek komoly szenvedésnek néznek elébe a vírus gazdasági, egészségügyi és morális rombolása miatt, miközben a háttérben a Kevesek hatalmas hasznot húznak majd (már megint) a különös és hirtelen világleállás szenvedéseiből.
Két héttel később ugyanez a magazin egy csaknem fekete hátterű címlappal jelentkezett, amelyen bolygónk a Föld látható színesben, de égitestünket nagyrészt eltakarja egy méretes ZÁRVA tábla. Ez a kép is rendkívül célzatos, azt szuggerálja: hogy bezárt a „bolt”, és bár újra-nyitják majd, de egészen más szabályokkal és árukészlettel…
Ennek a végtelenül cinikus, emberellenes „műsornak” az első felvonása után most majd egy átszervezés következik, amelyet a „bolygó urai” már jóideje terveznek.
Milyen új „árucikkeket” kínál majd ez a bolt?
Például: megszületik a totális ellenőrzés minden egyes állampolgár életének minden területén, kötelező lesz a védőoltás, amelyről egy digitalizált személyazonossági kód tanúskodik majd, és persze jön a teljes digitalizációja a pénzforgalomnak és a nevelés-oktatás minden folyamatának.
A második felvonás majd megmutatja, hogy milyen is lesz ez az újranyitott világ.
Az a bizonyos Új Világrend, amelyet az utolsó 70 évben gyakran emlegettek Churchilltől Rockefellerig, mindkét Bush elnöktől Kissingerig és Bill Gatesig, úgy tűnik, most meghatározó lépést tett a megvalósulás felé.
Ebben a gondolatsorban továbbmenve, láthatóvá válik, hogy ez az „új műsor” társadalmi szinten jól illeszkedik közelmúltunk két másik jól ismert műsorszámához: Pearl Harbor és szeptember 11 – a gyanútlan társadalom számára – teljesen hazug bemutatásához.
________________
1 Economist 2020.03.27.
Ez a két múltbeli esemény is úgy jelent meg, mint „meglepetés-támadások” az emberiség ellen, éppen úgy, mint a jelenlegi korona-esemény. Csak éppen ez a meglepetés egyoldalú: csupán a felké-születlen és a következményeket elszenvedő tömegek számára volt ez előre nem látható esemény.
2020 április 5-én Jerome Adams az Egyesült Államok legfőbb tisztiorvosa figyelmeztetett, hogy nagyon nehéz hét vár a nemzetre (az interjú a Fox News csatornán zajlott):
„…ez lesz a mi Pearl Harbor pillanatunk és a mi szeptember 11-e pillanatunk. Csakhogy ez nem lokalizálható esemény lesz, ez történik majd az egész országban…” – mondta.
Kedves, hogy szólt! Ezt az új krízist a két előző eseményhez kötni azonban mélyen szimptomatikus és lényegre világító; ez azt jelenti: a koronavírus az utolsó évtizedek harmadik, legkiemelkedőbb hazugsága.
Máris megfigyelhető, hogy a hazugságok ereje minden ismétlődéssel exponenciálisan nőtt, és mindig a szokásos „meglepetéselemből” táplálkozott. Dr. Rudolf Steiner utalt arra, hogy a hatalom koncentrációjának útján nagyon is valóságos, bár kétélű mágikus fejlemény: egy hazugságot igazsággá maszkírozni, és így a tömegeknek befogadhatóvá tenni. Így logikus, hogy a Pearl Harborral és a szeptember 11-gyel kapcsolatos „sikerült” hazugságok után ez a harmadik esemény az, amit a legnagyobb fenntartással kell fogadnunk, mert a legcsekélyebb okunk sincs arra, hogy mélyre hatoló kérdések nélkül „benyeljük” a hivatalos sajtó és a digitális kommunikációs felületek által nekünk tálalt valótlanságokat.
Ilyen szempontból azért is figyelemreméltó Dr. Adams nyilatkozata, mert egy igazi kulcsot ad a kezünkbe annak megértéséhez, hogy mi is történik velünk a jelenben.
Csaknem 100 évvel ezelőtt, Rudolf Steiner egy előadásában utalt a háttérerőkre és céljaikra, akik Európát belerángatták az I. világháborúba: „felismerve ezeket az impulzusokat, lehetséges ezeket bizonyos értelemben korrigálni, és egy másik irányba vezetni”.
Ezért nem túlzás azt állítani, hogy kötelességünk megismerni ezeket az impulzusokat és céljaikat. Ebben a folyamatban soha ne felejtsük el: a hatalmasok ereje éppen olyan gyenge, mint a hazugságban gyökerező alap, amelyen állnak. Ez a mágikus erő tehát megtörhető, vagy legalábbis meggyengíthető az éber megfigyelés és a letisztult gondolkodás ereje által.
Sokan meghátrálnak ettől, és azt mondják: „de hát olyan kevesen vagyunk, nekünk nincs hatalmunk!”.
Azoknak, akik ilyen kételyekkel küzdenek, Steiner adott egy másik gondolat-impulzust, rámutatva, hogy – bizonyos közéleti események kapcsán – csupán azáltal, hogy a felfedezett igazságot tudatunkba hordozzuk, egy magasabb realitást gondozunk, amely konkrét hatást képes kifejteni.
A szellemvilágban ugyanis a gondolatok valóban lények, dinamikus erőt képviselnek, és ennek a világnak a lényei nem azt „számolják”, hogy a Földön milyen sokan vagy éppen milyen kevesen képesek gondolatban kapcsolódni az igazsághoz.
A XX-XXI. században az ármányok korát éljük. A szellemi hagyomány Arimán néven ismeri a lényt, aki fenntartja és táplálja a világban keringő hazugságokat. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a koronavírus műsorának minden eseménye magán viseli ennek a lénynek a pecsétjét, akit úgy is neveznek, mint a hazugságok, hamisítások, ferdítések mesterét és a halál urát. Való igaz, és korunkban már igazolható, hogy minden hazugság megöl valamit lelki életünkben és szociális lényünkben. Egymásra rétegződve pedig végzetes zárványt képez, egy idő után már levehetetlen a maszk, és kötelező a rejtőzködés. Mindez valóban egyfajta halálhoz vezeti az embert.
Afelől sem lehet kétségünk, hogy egyáltalán nem véletlen, ahogy a jelen koronaesemények elsötétítik életünk atmoszféráját, látszólag elrejtik, elnyomják bennünk a világtörténelem és az emberi fejlődés legfontosabb eseményét – amelyet ebben az évben világkaranténban ünnepeltünk meg – Krisztus halálát és feltámadását.
Ez a Világhúsvét 2000 éves, de az ember lényében még mindig nem tud igazi valóságában átélhetővé válni.
1922 áprilisában Rudolf Steiner egy előadásban2 rámutat, hogy Arimán ereje csak meghatározott korlátok között tud érvényesülni, és ezeket a korlátokat a Teremtés leghatalmasabb lényei állították fel. Bizonyos határig adtak szabadságot Arimánnak, hogy segítsen az emberben kifejleszteni az intellektus erejét és a szabadság iránti igényt. Másfelől szigorú gátat szabtak Arimán azon szándékának, hogy korlátlan globális erőre tegyen szert. A legmagasabb teremtő Lényt küldték le a Földre, aki szabad akaratból átment a halál folyamatán, hogy legyőzze azt, hogy Arimán kezét egyszer s mindenkorra megkösse. Arimán azonban újra és újra meg akarja lepni az emberiséget, amikor csak alkalma adódik, hiszen 2000 éve ő maga is átélte a létező legnagyobb meglepetést a maga létében: korlátlannak hitt hatalma korlátait.
Az csak természetes, hogy ez a briliáns, hatalmas intelligenciájú lény soha nem vallhatja be, hogy számára felfoghatatlan az a legmagasabb szeretetbölcsesség, amely a Golgotáig vezette a Lényt, aki az egész emberiség számára ott és akkor elvetette a szellemi szabadság és az igazság felé irányuló élet magvait.
A Földet fizikai eszközökkel le lehet zárni, szellemi eszközökkel azonban újra „meg lehet nyitni” és összeköttetésbe hozni Vele, aki ezt a lehetőséget 2000 évvel ezelőtt az eljövendő emberiség számára előkészítette.3
Egy világbetegség furcsa szimptómái
„Az igazság bármilyen elferdítése, megerőszakolása nemcsak a hazug ember öngyilkosságát jelenti, de betegségbe sodorja az egész emberi társadalmat”. (Ralph Waldo Emerson)
A WHO március 21-i deklarációja elindított egy eddig soha nem tapasztalt eseménysorozatot, jóformán felforgatta világunkat. Ami történt, olyan erővel és sebességgel történt, amely azelőtt elképzelhetetlen volt. A „lezárás” – ez a kifejezés a világon mindenütt része a börtönprotokollnak – néhány nap alatt futótűzként terjedt el a bolygón. Hivatalos szervek maroknyi „szakembere”, együtt a jól megszervezett és folyamatosan sugárzott propagandával, egyre fokozódó félelmet gerjesztett az emberekben éppúgy, mint a kormányzatokban, mindezt computermodellekre hivatkozva, amelyet azok építettek fel, akik „tudták”, hogy mi folyik, és senki sem hivatkozott megbízható adatokra, vagy empirikus tudományos gondolkodásra.
Minden irányból harmonikusan játszottak a húrokon, a hangversenyt pedig a WHO, a Birodalmi Kollégium, a Johns Hopkins Központ az Egészség és Biztonság Védelmére, Dr. Fauci, Mr. Gates és munkatársaik vezényelték. A kormányzatok felsorakoztak, és egymással versengve követték a diktátumát azoknak, akik „tudták”, hogy mi történik, és egymás után zárták le szociális és gazdasági világunk minden területét, mint az egyetlen végső, megkérdőjelezhetetlen módját az „emberi életek védelmének és megmentésének”.
Vajon tehettek volna bármi mást a megteremtett körülmények között?
Vajon egy más megközelítés segített volna sokakat megmenteni a szenvedéstől, korai haláltól, most és később, a következményekben?
Szinte senki sem foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Így telt el egy hónap, miközben egyre több tényre derült fény. Megjelentek bizonyos kritikus hangok (leginkább az ún. alternatív médiában) és lassan terjedni kezdtek, támaszt nyújtva azoknak a keveseknek, akik kezdettől fogva keresték az igazi eredetét és szükségességét ezeknek a szélsőséges intézkedéseknek, miközben a „fertőző betegség-lobbi” szüntelenül táplálta a rémálmot, amely torzításokkal, de egyre láthatóbban vezette – és vezeti ma is – az emberek tudatát egy második hullám felé, mielőtt még megszabadulhatott volna a félelemtől, amelyet az első hullám ébresztett. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a rejtvény darabkái lassan a helyükre kerülnek és körvonalazódik a meztelen igazság sokkoló ábrája.
________________
2 Rudolf Steiner GA 211.
3 Részlet Thomas Meyer cikkéből az Europäer májusi számából
A Covid 19 krízis egy hatalmasra épített hazugság azon a görbén, ami az egész emberiséget vezeti új évezredünkben, szeptember 11 óta, egy totalitárius világkormány felé.
A korábbi terv (Agenda 21), amely most Agenda 30-ra változott, egy olyan akcióterv, amely messze túlmutat a „fenntartható fejlődés” propagandáján, miközben technokráciánk – csendben – emberi élet minden aspektusát ellenőrzése alá vonja. Akik valóban tudják, hogy mi és miért történik velünk, szünet nélkül az emberiség pulzusán tartják az ujjukat, hogy lemérjék: milyen sebesen rohanjunk egy új világrend felé, amelyet különleges érdekcsoportok évek óta, mintegy elejtett szavakkal, már többször felkínáltak nekünk.
Kihasználva félelmeinket és többnyire tudatlan naivitásunkat, egy újabb mérföldkő mellett hajtottak el bennünket, és ezt a legutóbbit Covid 19-nek keresztelték, bár a tervben apróbb problémák azért megjelentek.
A „korona”, ez a királyi fejdísz, talán mégsem olyan ragyogó, mint amilyennek várták, és lehet, hogy tévedtek a „szörnyeteg vírus” hatékonyságát illetően, de a tervet ez különösebben nem zavarja.
Ez a sűrűn hangoztatott „háború a vírus ellen”, amely tulajdonképpen háború az egész emberiség ellen, már ügyesen felkeltett félelmekre alapozva kezdődött: Greta, a vírus, az oltás, a már hanyatlóban lévő pénzügyi rendszer félresöprése – mindez gyorsvonati sebességgel haj-szol minket 2030 felé, talán még gyorsabban, mint amit a naptár jelezni tud.
A tömegek, akik ujjongva fogadták a terrorizmus elleni háború-t szeptember 11 után, elégedetten és engedelmesen fogadták el a megfigyelés szintjének alapos megemelését, most ugyanígy milliók versengve töltik fel okostelefonjaikra a Nagytestvér ellenőrző szervét (vagy szerverét?) ami megszünteti még azt a kis magánéletet is, amiről azt hitték, hogy az övék.
Egy a közelmúltban publikált közvélemény-kutatás szerint az emberek kb. 60%-a azonnal sorba állna, hogy megkapja a „nem tudom mi van benne” oltást, legalábbis Dániában ez a helyzet. New York és – április 27-től – Németország is elhatározta, hogy ez az oltás minden állam-polgár számára kötelező lesz.
Az első „zöld mesevonal”, amelyen Al Gore indított el bennünket, majd beléptetett Greta Thunberg tündérországába, millió és millió ifjú ember manipulációjával, akiket sikerült egy divatos félelembe, sőt hisztériába és nemritkán depresszióba kergetni. Lehetett volna ennél tökéletesebb felépítése annak a programnak, amelyben szerte a világban az állampolgárok hálásan fogadják Nagytestvér-kormányaik biztonságos lezáró intézkedéseit, rendőri és katonai felügyelet segítségével. A „biotechnikai forradalom” nevű pszichózis – egyidőben az 5G felgyorsított telepítésével (a kételkedő megszólalókat elhallgattatják vagy félreállítják) aztán itt van az Identitás 2020 megoldás, az azonnali háború a „disszidens” gondolkodók ellen, és mindeközben a pénzügyi rendszer teljes lerombolása – ezek mind egy nagyobb terv egyes összekapcsolható mozzanatai.
A kérdés még velünk van: amikor eljön a pillanat és elhallgat a dobszó, amikor újranyitják a világot, amikor a régit félreteszik, de az új még nincs a helyén – a vákuumnak ebben a pillanatában minek adunk engedélyt, milyen újnak, hogy elfoglalja a régi helyét? Mennyire tiszta a rálátásunk, a felismerésünk azokról, „akik tudják”, megfigyeltük-e őket annyira, hogy mi is tudjunk már róluk valamit, és felismertük-e céljaikat azért, hogy megvédjük emberségünket és az emberiséget, amit éppen most kívánnak elterelni a neki szánt természetes fejlődés útjáról?
Még mindig van annyi istenadta szabadságunk, hogy ezt a magunk számára eldöntsük.
* * *
A továbbiakban szemelvényeket közlünk az ún. renegát vagy alternatív média kiadványaiból, ezek talán jobban elénk állítják a dilemmát, amely egy kérdőjellé vált valamennyiünk előtt, egy végső kérdőjellé az emberi jövővel, a jövőnkkel kapcsolatban.
Kit Knightley, az Off Guardian (egy „politikailag inkorrekt” médiafelület) munkatársa felfedezte, hogy a különböző országokban – felsőbb utasításokra – miképpen számolják a Covid 19-ben elhunyt haláleseteket: hogy egy páciens fertőzötten halt-e meg (bár nem ez volt a halál oka, lehet nem is teszteltek erre), vagy a halált valóban a vírus okozta, ezeket az adatokat rutinszerűen összeöntik.
Ezek szerint az egész világon – bizarr utasítások alapján – elhunyt személyek ezreit listázzák vírusfertőzöttnek, akiket azonban soha nem is teszteltek.
– Az olasz Egészségvédelmi Intézet adatai szerint az országban számontartott Covid 19 haláloknak mindössze 12%-a van így nevezve. Mivel közismert, hogy 12%-uknak volt még egy nagyon komoly betegsége, 80%-uknak kettő is, felmerül a kérdés, mennyire megbízhatóak az olaszországi járvány statisztikái.
– Március 20-án a német Robert Koch Intézet elnöke kijelentette, hogy minden olyan halálesetet, amely a vírussal fertőzött embereknél bekövetkezett, Covid 19 halálnak neveznek, még ha nem is az okozta a halálát.
– Nagy-Britanniában – ugyancsak felsőbb utasításra – a közösségekben előforduló haláleseteket is Covid 19 halálnak kell minősíteni, még akkor is, ha az illetőt nem tesztelték, esetleg nem is látta orvos.
Olaszország, Németország, az Egyesült Államok, Észak-Írország, Anglia, öt különböző kormányzat, akik alapjában véve azt mondják: teljesen rendben van a feltételezés, hogy a páciens a Covid 19-ben halt meg, tehát megjelenhet a statisztikában.
Vajon ez felelős gyakorlat egy lehetséges világjárvány idején?
Emlékeztetnénk arra az információra, amely szerint minden évben 290.000 és 650.000 haláleset írható az influenza vagy influenza-szerű megbetegedések rovására. Ha ezeknek az eseteknek 10%-a – helytelen módon – lehetséges koronavírus halálként jelenik meg a statisztikában, akkor ezek az adatok már teljes mértékben használhatatlanok.
Az Egyesült Államokban a CNN képernyőjén egy adott napon megjelenő elhalálozási adatokból könnyen kiolvasható, hogy 18%-uk 80 év feletti idős ember volt, 65%-uk pedig 70 év feletti. A 80 év feletti elhunyt emberek között 60%-nak volt krónikus magas vérnyomása, és 31%-nak cukorbetegsége. Az ebből levonható következtetés, hogy 50 év alatt szinte nem voltak áldozatok, miközben százezrek fertőződtek meg, tízezrek mutattak szimptómákat, de a megszokott módon ki is gyógyultak ebből a furcsa „náthából”. Ezek szerint egyedül a New Yorkban produkált adatok szolgáltak ürügyül a nemzeti hisztériához és a lehetséges gazdasági öngyilkosság elrendeléséhez.
– Egy hang Svédországból: minden ellenkező híresztelés dacára nem Svédországban zajlik országos méretű kísérletezés az emberekkel, ezek éppen a többi országban folynak.
És így tovább…
Az események elképzelhetetlen alakulása mindannyiunkat meglepett, még akkor is, ha összeszedtük minden megfigyelőképességünket, hogy megfejtsük bizonyos erők hatásait a világban, a terveket és folyamatokat, amely bizonyos irányba akarják kényszeríteni az emberiséget.
Ahogy a „gépezet elindult”, a tervek száraz, szenvtelen hatékonyságával, a manipuláció látványos eszközeivel, amellyel elfedni igyekeztek a valóságot: mindez jól képzett előkészítőkre utal. Pillanatnyilag sokkal több a nyitott kérdés, mint a válasz, de a tények megbízható felmutatása elkerülhetetlen, hogy táplálja a gondolkodásunkat, az egyre tisztábban látásunkat, és megkezdje annak a kollektív sebnek a gyógyítását, amelyre – a nyitó idézetben – Emerson utalt.
Az eddigi jelekből bizonyosak lehetünk abban, hogy néhányan nagyon is jól előkészítettek mindent, akik ki akarták számítani a kiszámíthatatlant, mert azt hiszik magukról, hogy birtokolják a végső bölcsességet.
A 201-es esemény, mint szimulációs gyakorlat 2019. október 18-án
A 201-es esemény, gyakorlat nehezen tekinthető szerencsés véletlennek, hiszen mindenben megegyezett azzal, ami később valóságosan megtörtént, és ami még fontosabb: ugyanazokkal a főszereplőkkel, akik ma is a világszínpad középpontjában állnak. Az individuumok, a szervezetek hálózata, az előkészítő események, törvények és szabályozások, amelyeket az egész világon bevezettek, nem is beszélve a befektetésekről és kutatásokról, amelyek a WHO hivatalos bejelentése (március 11.) előtt már mind lezajlottak.
Azonnal felmerülhet egy talán naiv kérdés: egy ilyen csoport ugyan miért fektetne be időt és pénzt, hogy tervet készítsen egy meglehetősen bizonytalan előforduláshoz – gondoljunk csak arra, hogy az utóbbi években hányszor kiáltottak világjárványt, globális vészhelyzetet, amelyek egytől egyig hamis riasztásnak bizonyultak.
Kivéve persze ezt a legutolsót, ugyanis március 11-e óta a 201-es esemény valóságosan be-robbant az életünkbe. Milyen különös rémálom: mi lettünk a tengeri malacok a 201-es esemény laboratóriumában?
Ez a 201- es esemény egy három és fél órás világjárvány-szimulációs gyakorlat volt, amely előrevetített drámai eseményeket, felvetett és kérdésre bocsájtott várható dilemmákat egy elméleti, de tudományosan reálisnak tartott világjárványról.
15 világcég és kormány, közegészségügyi vezetők játszották ezt a játékot, felvetve eddig még meg nem oldott lehetséges problémákat, társadalmi és gazdasági hatásokat, amelyeket megfelelő politikai akarattal, anyagi háttérrel orvosolni lehetne most és a jövőben. A különböző kérdések egy nagy hatású narratíva keretében jelentek meg, amely a résztvevőket és a hallgatóságot egyszerre kívánta felvilágosítani.
Az indító narratíva kivételesen igaz állapotról tudósít: nem állunk készen egy világméretű járványra. De miért is kellene készen állnunk?
Következtetések és ajánlások
Az ilyen felmerülő kételyek ellenére ez a különös „gyakorlat” azt a szcenáriót vetíti elénk, hogy a következő komoly járvány nemcsak rendkívül veszélyes betegséget és hatalmas halálozási rátát hozhat az emberiségre, de ugyancsak igen jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel is járhat, ami globális szenvedéshez vezet. A 201-es esemény, gyakorlat 2019. október 18-án élőben mutatta meg azokat a felkészültségbeli hiányosságokat, amelyekkel az emberiség ma egy világjárványt fogadni képes.
Az egész különös rendezvényt a Johns Hopkins Központ, a Világgazdasági Fórum és a Bill és Melinda Gates Alapítvány mellett támogatta a Nyitott Filantrópia Egyesület, amelyet a Facebook két alapítója és a Szilikon-völgy néhány kiemelkedő alakja is jegyzett.
Bill Gates eddig kevéssé mutatta meg új arcát a világ felé, ahogy céljaival fokozatosan az egészségügy, az oltásipar és az elektronikus identitás bevezetése felé fordult. Azt is kevesen tudják, hogy az ő támogatásával indult a MenAfriVak kampány és a DTP-HPV víruskoktélok propagálása, valamint az ezzel járó rettenetes következmények a fekete földrészen, amelyek nem ritkán halálhoz is vezettek olyan csoportokban, amelyeket kötelezően oltottak be.
Robert F. Kennedy Jr. a Children’s Health Defense (A gyermekek egészsége védelmében) nevű szervezet elnöke évek óta lankadatlanul dolgozik azon, hogy az emberek tudomására hozza a számukra homályban tartott információkat is, így elősegítve az emberek szabad döntését, ilyen pl. a tény: a világon jól ismert filantróp, Bill Gates, anyagi hatalmával kontroll-pozícióba került a WHO, az UNICEF, a GAVI és a PATH nevű szervezetekben, emellett támogat egy magánkézben lévő gyógyszervállalatot, amely oltóanyagokat állít elő. Jelenleg éppen 50 millió dollárt adományozott 12 gyógyszergyártó cégnek, hogy felgyorsítsa a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztését.
A legutóbbi média-megjelenéseiben önbizalommal jelentette ki, hogy a Covid 19 krízis most lehetőséget teremt számára, hogy oltás-diktátumát minden amerikai gyermekre és felnőttre ráerőltesse.
Ahogy ezen az alapon szemléljük a Covid 19 „világjárványnak” titulált megjelenését, további megválaszolatlan kérdésekre találunk: 2019. október 18-án, tehát csupán hetekkel a járvány kiindulása előtt Vuhanban két jelentős esemény is történt. Az egyik a már említett 201-es esemény, a másik a „Katonai Világjátékok”, amelyet éppen Vuhanban rendeztek. Ezek után indult meg a világprés, az általános oltási kötelezettség és a biometrikus nyomkövetés területén.
Mindennek élvonalában ott találjuk Bill Gatest, aki nyilvánosan kifejezte azt a szándékát is, hogy elősegítse a népesség-robbanás csökkentését – úgy 10-15 %-kal. Ezt oltásokkal óhajtja megvalósítani. Maga Gates, az UNICEF és a WHO azóta már vád alá is került egy olyan program miatt, amelyben kenyai gyerekeket szándékosan sterilizáltak olyan tetanusz-oltásokkal, amelyek egy rejtett HCG-antigént tartalmaztak…
A Kínában megjelent 2002-es SARS-járvány kitörése óta tudósok folyamatosan foglalkoztak koronavírus oltóanyagok előállításával. Amerikai és más nemzetbeli tudóscsoportok eddig négy ígéretes oltóanyagot próbáltak ki állatokon. A kísérlet először sikeresnek tűnt, mert az állatok erős antitest kifejlesztésével reagáltak. Amikor azonban a tudósok ezeket a már beoltott állatokat kitették az élő vírus hatásainak, rettenetes dolog történt: a beoltott állatok kivétel nélkül hiper-immunreakcióval válaszoltak, egész testüket elárasztotta egy gyulladás, amely végül halálos tüdőfertőzéshez vezetett. A kutatók ugyanezt az erőteljes immunreakciót tapasztalták az 1960-as években, amikor a kudarcba fulladt RSV oltóanyagot tesztelték. A folyamat akkor két gyermek halálát okozta.
Számos virológus most is figyelmeztet, hogy bármilyen új koronavírus oltóanyag ugyanilyen halálos immunreakcióhoz vezethet, amikor beoltott emberek találkoznak az élő vírussal. Ahelyett, hogy ezt a figyelmeztetést megszívlelték volna, Dr. Fauci (USA) – Bill Gates anyagi támogatásával – felgyorsította az oltóanyagok fejlesztését, ezúttal állatkísérletek nélkül.
Gates-t azonban nyilvánvalóan annyira aggasztják a kísérlet lehetséges következményei, hogy bejelentette: nem fogja forgalomba hozni az oltóanyagát addig, amíg az államok kormányaitól nem kap garantált és teljes védelmet esetleges későbbi, jogi eljárásokkal szemben…
2020.február 4-én, amikor mindössze 11 aktív fertőzöttet regisztráltak az USA-ban, a kormány csendben hozott egy szövetségi rendelkezést, amelyben a koronavírus oltóanyag előállítóit minden jogi következmény alól felmenti.
Az ő immunitása már biztos, de mi lesz a miénkkel?
* * *
A közelmúltban átélt kollektív bezártság után érződik a fokozott érdeklődés a betegség, egészség és általában a higiénia kérdései iránt. Ez korábban is így volt de most, mintha az egész téma kevésbé egoistán jelenne meg, mint azelőtt. Míg eddig mindenkit elsősorban a saját egészsége és betegsége foglalkoztatott – talán azért, mert most mindannyian „egyszerre lettünk betegek” – a figyelmünk most mintha az emberiség-szintű betegség-állapotra fókuszálna.
A jövő szempontjából ez egy fontos fordulat, de megvannak a maga veszélyei: a helyzet az, hogy a kérdés értelmes megvilágításához ma szinte minden alapfogalom hiányzik, amelyek értékessé tehetnék a problémával való foglalkozást.
Előző jelentkezésünkben (2020. március 30.) már megkíséreltük a betegség-kérdés alternatív megközelítését, amennyiben a téma területére igyekeztünk világos, az eddigiektől eltérő fogalmakat vinni. Megpróbáltunk rámutatni bizonyos átfogó összefüggésekre, és ahhoz a forráshoz nyúltunk, amely eddig világos irányt mutatott az emberi élet, egészség, betegség, születés és halál mélyebb és magasabb megértéséhez: a modern szellemtudományhoz.
Manapság „arimáni impressziók” korában élünk, és ennek az életmódnak egyenes követ-kezményeit Dr. Rudolf Steiner „élvezetnek” és „félelemnek” nevezte.4 Az egész világon észlelhetjük a folyamatosan erősödő materializálódás és merkantilizmus következményeit.
A félelem az emberben a fizikai világban létező szellemi
összefüggések és lények tagadásának következménye.
Az élvezetek állandó hajszolása ezen tény eltagadásának, elfedésének egyik módja.
Ezek után nem csodálkozhatunk, ha korunk tudósai a kórokozókat csupán külső előidézőként, és nem indikátorokként képesek szemlélni, ezzel felkeltve a fertőződéstől való általános félelmet. Dr. Steiner rámutatott, hogy ez a felfogás mennyire hasonlít arra, ahogy a középkor embere hitt a kísértetekben, akiket viszont – Dr. Steiner meglátása szerint – a bacilusokhoz képest „tisztességes” lényeknek nevezhetünk. Korunkban létezik tehát egy félelem a bacilusoktól, amely a középkori ember kísértetektől való babonás félelméhez hasonlítható.
A középkor emberének még volt bizonyos hite a szellemi világ létezésében, de tudomása már nem volt erről a szféráról, ezért magától értetődően félt a szellemi lényektől.
Az újabb kor embere ezt a szellemi világba vetett hitet elveszítette, csak az anyagi világban hisz, tehát anyagi lényektől fél, legyenek ezek mégoly parányiak is.5
A félelem és a szorongás azonban éppen az az állapot, amely – ma már bizonyíthatóan – gyengíti immunrendszerünket, és ezzel elősegíti a fertőzést. Mivel bacilusok mindenütt a világon, és az emberben is állandóan jelen vannak, (legtöbbször mint segítők) ma választhatunk: vagy korlátaik közé szoríthatjuk őket, vagy egy bizonyos hozzáállás révén ápolhatjuk, erősíthetjük állapotukat.
Ma ezeknek a lényeknek a betegítő hatásait legjobban úgy erősíthetjük, ha éjjelente az alvás állapotába semmi mást nem viszünk magunkkal, mint materialista gondolatokat.
Ugyanennek egy változata, amikor járványos, betegségek gócpontjába kerülünk, és semmi mást nem tudunk befogadni, mint a körülöttünk lévő kórképeket. Így a betegség képeivel és a betegségtől való félelemmel fekszünk le, és lelkünkben létrejönnek azok a tudattalan utóképek, imaginációk, amelyeket áthat a félelem. Ez jó eszköze annak, hogy „tejben vajban fürösszük a bacilusokat”.
Ott, ahol a parazita-lényeknek ez a fajtája megjelenik, a szellemi kutatás felismeri a szilárd anyag létrehozó szellemének, Arimánnak a beavatkozását. Halott gondolataink, és az a félelem, amelyet átviszünk az éjszakába, átengedik a terepet ezeknek a romboló erőknek.
Ha a világban körülnézve látjuk, hogy az eddigi anyagelvűség mellett, manapság már megjelent egy „anyag fölötti materializmus” az emberiségben, akkor a pusztán materialista kórismének egyenes következménye az lesz, hogy az ember az összes betegséget okozó kritériumot– mint a külső és belső környezet, az öröklés, az alkat, a táplálkozás – figyelmen kívül hagyja, és csak valamiféle – részben kitalált – lényekre tekint, amelyek megtámadják őt.
Ezzel a mai gyógyászati szemlélettel, csak egy megalapozott, az áttekintés minimumát birtokló szellemi ellenállás révén lehet – a helyes értelemben – szembehelyezkedni.
Számunkra a döntő kérdés nem is az, hogy vannak-e baktériumok és vírusok vagy nincsenek, hanem, hogy ezek a lények a betegségnek az okai, vagy csupán indikátorai?
________________
4 GA 145, Rudolf Steiner 1913. március 28-i előadásából
5 GA 154, Rudolf Steiner 1914. május 5-i előadásából
Hogy szervezetünk elengedhetetlen részét jelentik, azt már írásunk első részében jeleztük.
A legtöbb mikróba tehát békés szimbiózisban él bennünk és létfontosságú feladata van.
A vírusok a sejt olyan alkotórészei, amelyek teljes anyagcseréjüket átadják a közös sejtnek, és ezért elszabadulhatnak tőle. Ebben az elszakadásban a közös sejten kívül más sejteknek is segíthetnek, építő, vagy energiaszubsztanciát szállítanak, ezzel – a rendkívül összetett sejtrendszeren belül – egy segítő és támogató funkciót látnak el.
Vezető sejtbiológusok szerint az az állítás, hogy a vírusok betegségeket idéznek elő, egy drámai következményekkel járó végzetes hazugság. A vírusok halott zárványokként és információkként léteznek sejtjeinkben. Alszanak bennünk, és nem tudható, hogy valaha is felébrednek-e, hogy szaporodni kezdjenek.6
Az evolúció motorjaként elősegítik többek közt immunrendszerünk fejlődését, mert az immunrendszernek az a képessége, hogy tanuljon és alkalmazkodjon, elképzelhetetlen lenne a vírusok, mint élet- és küzdőtársak nélkül.
Ha egy betegség okát kívánjuk felismerni, akkor egy olyan képességre van szükségünk, amit Paracelsus Volumen Paramírum című művében leír, és amit Dr. Steiner rétegítéletnek nevez.
Az említett műben a középkor nagy orvosa egy kolerában meghalt ember köré – képzeletben – öt orvost „állított” a különböző látásmódok képviselőiként. Mindegyik nézőpont képviselőjének volt igazsága, ám nem ismerte a teljes igazságot.
– Az első a tisztán fizikai elvet képviselte, amit ma bacilus-elméletnek neveznénk.
– A második a konstitúció, vagy az életerők éteri aspektusát.
– A harmadik a bolygók individuális konstellációjának lelki-asztrális nézőpontját, ahogy ezzel az ún. asztro-gyógyászat ma már próbálkozik. A csillagtudomány fejlődésével egyre nyilvánvalóbb, hogy a járványok esetében mindig tekintetbe kell venni egy kozmológiai szimptomatológiát (csillagállást) is.
– A negyedik résztvevő „orvos”, a teljes személyiség, az emberi Én színezetét nézte, amelyben félelem uralkodott, és ezzel magához vonzotta a betegséget.
– Az ötödik orvos, aki a quinta essenciát képviselte, a sors aspektusait vizsgálta, amelyek minden emberre érvényesek.
Paracelsus szerepeltetett még egy hatodik orvost is, akinek az volt a feladata, hogy a másik ötnek megvilágítsa a betegségek és a halál folyamatában a mikro- és makrokozmikus összefüggések kapcsolatát.
Zárógondolat
A globálisan együtt és egyszerre elszenvedett életváltás után reménykedhetünk abban, hogy az ember, mint individuum, felébreszti magában az igényt egy minden eddiginél átfogóbb és magasabb testi, lelki, szellemi higiéniára.
Egészségünkre váljék!
Ispánk, 2020. május 31.
Filantroposz Műhely
________________
6 Bert Ehgartner: A betegség dicsérete: Miért egészséges dolog betegnek lenni.
