A gyerekekkel kell együtt élni, nem a kockázattal
Mindannyian érezzük a bizonytalanságot – tanárok, szülők, diákok egyaránt. Mi lesz, ha elszabadul a vírus az iskolakezdés miatt? Mekkora veszélynek tesszük ki magunkat azzal, hogy visszaengedjük a gyerekeinket a padba? Hogyan lehet így tanítani, tanulni, élni? Állandó szerzőnk, Kökéndy Ákos, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola igazgatója mondja el, hogy ők a kollégáival milyen gondolatokkal és érzésekkel vágnak neki az új tanévnek.
Közlemény a 2020. évi, őszi tanév kapcsán
Kedves waldorfosok, szülők, tanárok, tanítók!
Talán sokan értesültek a legutóbbi, augusztus 29-i berlini demonstrációról, amin több százezres tömeg vett részt, köztük antropozófusok is. A demonstráció szervezői többek közt az Ärtzte für Aufklärung mozgalom, mely több mint 18.000 orvost, virológust és kutatót tömörít. Jelen volt Robert Kennedy is, a Children’s Health Defence civil szervezet elnöke, és nagybátyja után 57 évvel megismételte JFK történelmi szavait: „Ich bin eine Berliner!”
A „dackorszak” kihívásainak kezelése kötődő nevelési eszközökkel
A kötődő nevelés célja támogatni a kisgyermek és szülei közötti korai, biztonságos kötődés kialakulását. Az első kötődési figura a baba életében általában az édesanyja, de előfordul, hogy más személy tölti be az elsődleges gondozó szerepét. Az édesanya hordja ki testében a kisbabát, ő szüli meg, és ideális esetben szoptatja is. A szeretethormonnak is nevezett oxitocinnak nagy szerepe van a kötődés kialakulásában. Általában az apa a következő személy, akivel a gyermeknek kialakul a kötődés. A kötődés lehet biztonságos és bizonytalan. A bizonytalan kötődés altípusai az ambivalens, elkerülő vagy rendezetlen (dezorganizált). A biztonságos kötődés kialakulásához fontos a szülők válaszkész attitűdje, azaz, hogy gyorsan reagáljanak a baba panaszkodására, ne hagyják őt sírni, hiszen ő még nem tud gondoskodni magáról, semmilyen igényéről, szükségletéről. Azok a kisgyermekek, akiknek válaszkész gondoskodásban volt részül életük első éveiben, általában empatikus, másokban bízni tudó, magabiztos nagygyerekké válnak.
Antropozófia és képzőművészeti utak
Harmadik út?
Recenzió az „Online tanítás a koronavírus-járvány idején Steiner-módszerrel” c. írásról
Paul Levy írása a hidegkúti Waldorf-iskola révén, az MWSZ levelezőlistáján került ki a hazai Waldorf-világba. Sokan olvasták, tanárok, szülők egyaránt, hozzám is eljutott. Mivel a nyilvánosság elé került, kötelességem a nyilvánosság előtt reagálni rá, mert hatása mindannyiunkat érint, szülőket, tanárokat egyaránt. Az alábbi írás segítségül kíván szolgálni mindazoknak, akik elolvassák e választ.
Matthias Girke: Az antropozófia gyógyító hatása
Rudolf Steiner halálának 95. évfordulója egy különleges időszakra esik: az emberiséget olyan
világjárvány fenyegeti, amely eddig ismeretlen hatással van az egészségre, az alapvető emberi
jogokra, az egyének anyagi helyzetére és a globális gazdaságra.
Mit mond az antropozófia a koronavírusról?
„Coronavirus — Meeting Covid-19 head-on with Anthroposophy” címmel jelent meg Josef Graf
írása.
Dr. Lex Bos: Semmi közöm hozzá?
A közösségi médiában megjelenő véleményekre már a járvány előtti időszakban is az volt a
jellemző, hogy a hozzászólók előszeretettel bírálták, kritizálták, sőt, rosszabb esetekben szidták a
másik embert, a másik közösséget és úgy általában minden – tőlük függetlennek tekintett – dolgot a
világban.
Útelágazáshoz érkeztünk
Az elmúlt évszázadot egészen napjainkig egy szellemi harc jellemezte. Minden, ami velünk és
körülöttünk a világban történt az ennek a szellemi harcnak a lenyomata vagy megjelenése volt, és az
most is. Ebben a küzdelemben Ahriman harcol gyakorlatilag Krisztus ellen.
A testi, lelki és szellemi egészség megőrzésének antropozófus lehetőségei
Orvosok, terapeuták, pedagógusok, szülők számára
