Irodalmi jellegű művek

Gondolatok az én-ről.

     Matilda nagyon szeretett játszani. Egyik kedvenc játéka az volt, hogy egy nagyobb faágban megkapaszkodva, fejjel lefelé lógva, különböző tornamutatványokat hajtott végre. Mulatságosnak találta, hogy ilyenkor minden tótágast áll, és a dolgok mennyire más oldalukat mutatják. A fák lombkoronája a zöld égboltból tört lefelé a végeláthatatlan kék talaj irányába, amelyen itt–ott fehér bárányfelhők legelésztek. Fogta a hasát a nevetéstől, amikor egy kutya, vagy egy macska jött arra, fentről lefelé ugrándozva. Azaz csak fogta volna, hiszen ehhez el kellett engednie az ágat, és hogy ne üsse meg magát, gyors szárnycsapásokkal a levegőbe emelkedett.