a választás szabadsága – a szabadság választása
a választás felelőssége – a felelősség választása
2021 vége felé járunk. Most már elmondhatjuk, hogy úgy tűnik, az emberiség valamit végérvényesen maga mögött hagyott. A világ már sohasem lesz olyan, mint volt. Ez lehet, hogy nem is olyan nagy baj…
Asztrológusaink korszakváltást jeleznek. 20 éves, illetve 200 éves „távlatban”. Ebből nyilvánvalóan a 20 év a „belátható”. Járványok ideje, individuális és társadalmi változások kora. Belső és külső strukturális átalakulások szükségszerűsége.
Mostani napjaink talán egyik legnehezebb kérdése: mi ma a morális…? Meddig mehet el az ember…? Mi “fér bele” a karmájába, vagy akár: mit kér a karmája, a sorsa…? Fel kell-e vállaljon egyfajta – akár (bármilyen) kockázattal járó – áldozatot? Ezt a kérdést most sokaknak felteszik, a legkülönbözőbb módokon. Nem csak az oltás kapcsán. Olyan, mintha ez – az áldozathozatal – is egy “lecke” lenne, melyre mindenkinek a saját képlete szerint kell reagálnia. Nincs két ugyanolyan jó válasz.
Például van, aki minden szellemi-, lelki- és fizikai ellenérzése dacára beoltatja magát. Mert a vállalt hivatásához most ez a feltétel. Ő pedig mindenképpen ezt akarja csinálni… Vajon itt is feltételezhetünk – miként arról Rudolf Steiner a szalagnál dolgozó munkások esetében beszélt – valamifajta, az áldozathozatallal összefüggésben lévő „jóváírást” a halál után? Vagy akár már az életben is? Számít-e a motiváció bármely tettünknél? Csak a “rossz” erők hatnak, avagy “szóhoz jutnak” olykor a “jók” is?
Általános jelenséggé vált a “minden nap újra és újra átgondolás” kihívása is. Talán soha nem kellett ennyire ébernek, rugalmasnak – és egyben szilárdnak! – lenni. Mert egyrészt ennyire gyorsan változnak a dolgok, másrészt ez az intenzív folyamat egy egyre mélyülő ön- és szellemi ismeretet eredményez. Még hogyha iszonyúan nehéz, fájdalmas, embert próbáló is. Épp ezért!
Talán soha nem volt ennyire egyedül a lélek a döntéseinek meghozatalában. Az individuális fejlődés mintha egyfajta “fordulópontjához” érkezett volna… Minden helyzet, minden egyéni döntés más. Lelkünk legmélyéig érezhetően: teljesen egyénre szabott. Hatalmas próbatétel.
Ugyanakkor egy új közösség, egy új közösségi érzület is kialakulóban van, annak minden megtámasztó erejével. Mert a többi mellett ez is egy korfeladat. Az új közösségek kialakítása. Ennek a gyógyító, és egyben civilizáció építő, társadalomformáló lehetőségnek a megragadása. „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Máté 18:20)
